Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Everton - Chelsea 0-1 (0-1)
2008. április 17., 21:00, Goodison Park, Liverpool
Bíró: Martin Atkinson
Nézőszám: 37.411

Gól: Essien (41.)
Sárga: Carvalho (23.), Ferreira (57.)
Piros: -

Everton (4-4-2): Howard; Hibbert, Yobo, Jagielka, Lescott; Pienaar (Anichebe 62.), Carsley, Fernandes, Neville (c); Johnson (Gravesen 62.), Yakubu

Chelsea (4-3-3): Cech; Ferreira, Carvalho, Terry (c), A. Cole; Wright-Phillips (Makelele 81.), Mikel, Essien; J. Cole (Malouda 72.), Anelka, Kalou

Összefoglaló



Kezdjük azzal már az elején, hogy itt a végjátékban minden egyes pont számít, tehát örüljünk a győzelmünknek, s ha nem muszáj, ne firtassuk, hogyan értük ezt el. Röviden: egy sótlan, színtelen meccsen idegenben hoztuk a három pontot, ezzel életben tartva halovány reménysugarunkat a bajnoki cím megszerzéséért.

És akkor a kedvességnek vége, jöjjön a dühöngő: jó egy élet, egy ilyen, otthon gyakorlatilag épkézláb támadást felépíteni nem tudó Evertont úgy el kellett volna gatyázni, hogy a tizenegy hazai játékos zavarában az öltözőbe se találjon be. Lehet, hogy ismét éles kritikának tűnhet, de személyes vélemény, szurkolói honlap révén legyünk (lehetünk) szubjektívek: úgy kezdem, hogy ismét csak a fele múlt Grant-en, mint hétfőn is, de ha valaki tudja arra a magyarázatot, hogy miért kezdtünk ismét Anelkaval, az a választ küldje a szerkesztőségbe, mert én bizony nem találok erre logikus magyarázatot. Kérdés námbör tú: ha már, akkor miért nem lehetett lecserélni? Sevcsenko nem volt egy nagy szám nálunk eddig, bár a sérülése előtt egészen jól játszott, és eddig én sem játszattam volna, de ilyenkor komolyan sajnálom az ukránt, mert a padról nézhette végig francia társa vergődését. Ha pályára küldjük legközelebb, csak láncos cipőben: stoplisra kérem három méter lánc, a cöveket meg leverni a büntetőpontra, mert úgy látszik Anelka nem ért a szóból, hogy egy szem csatárként neki a kapu előtt a helye. Tegnap a tizenhatoson belül csak szöglet esetén járt. Ha véletlenül valaki megszerzett egy labdát, és megiramodott vele, egyszerűen nem volt kinek középre adni, mert nem volt ott senki.. illetve de (Essien), csak ezt majd később.

Szóval a játékoskeret gyengébbik fele állt föl, - s ha hihetünk a híreknek, akkor kényszerűségből - irányító nélkül. Lampard családi okok miatt maradt távol, míg Ballack kisebb sérüléssel küzd. Namármost ennyire szervezetlen támadójátékunk régen volt. A nagyon halovány Joe Cole helyett próbálta magára erőltetni ezt a szerepet Mikel, de neki azért nem ez a posztja, ez jól látszott, még ha egész jó teljesítményt hozott is le tegnap. A csapat lelke, motorja, erőműve (nincsenek rá szavak, komolyan) ismét a tavalyi formáját megtaláló ghánai fekete gyémánt, Essien volt. Nem volt olyan métere a pályának, amit nem szántott fel, védekezett, szűrt, ütközött, csatár volt, nagy labdákat osztott, gólt lőtt, eldöntött egy meccset. Így röviden. Ezért is rémültem meg, mikor ápolásra szorult, de úgy látszik, múló baj (nagyon reméljük), mert az utolsó tíz percre visszaállt.

Egyébiránt a mérkőzés tényleg unalmas volt egy pártatlan szemlélő számára, az egyszeri Chelsea szurkoló is csak azért izgulhatott, mert kísértetiesen hasonlított a találkozó a három nappal azelőttire, s a pulzusszám-emelkedés már nem kívánatos szintet ért el minden Ké szurker esetében, mikor Grant ismét megállt 16-nál, (mikor az Everton 19-re lapot húzott) a 80. percben csatasorba küldte a gólratörő játékáról híres Makelelet, ezzel mintegy biztosítva, hogy belőhessük a mindent eldöntő második találatot. Az Everton játékában legalább annyira nem volt benne a gól, mint hétfőn a Wigan-ében, de mint tudjuk, idén mesterei vagyunk az utolsó percekben alábbhagyó figyelemnek, ezáltal gólkapásnak. Úgy látszik azonban egy héten kétszer ugyanazt nem tudjuk elkövetni saját magunk ellen, s 95 perc játék után megszereztük a 3 pontot.

Esetlegesen érdemel szót, ha valaki olvas külhoni médiát, s nem tudja mire vélni Grant mester mérkőzés utáni - hm, mondjuk úgy, szűkszavú - nyilatkozatát, ennek oka az angol közvetítési jogokkal bíró Skysportsnál keresendő, ugyanis mint ilyen, beleszólása van a mérkőzések lebonyolításának időrendjébe. (így lehetett, hogy két hétközi fordulót játszottunk ezen a héten) Ez ellen (szó szerint) csendes lázadásba kezdtek a klubnál, s mind a menedzsernek, mint a játékosoknak megtiltották bárminemű nyilatkozat adását. Röviden álljon itt a nyilatkozat:
Riporter: Visszatért a Chelsea a versenybe a bajnoki címért?
Grant: Talán.
Riporter: Mivel volt a legjobban elégedett?
Grant: Nem tudom.
Riporter: Megkönnyebbült a gőzelem után?
Grant: Igen.
Riporter: A játékkal vagy az eredménnyel volt elégedett?
Grant: Mindkettővel.
Riporter: Úgy tűnik van valami problémája.
Grant: Nem, nincs semmi baj.
Riporter: Van valami üzenete a Chelsea rajongóknak?
Grant: Nem, semmi.
Riporter: A Sky TV miatt ilyen?
Grant: Talán miattuk, nem tudom.
Riporter: Inkább nem mondana semmit?
Grant: Ez egy jó kérdés, nem tudom mit mondhatnék.
Riporter: Újra versenyben vannak a bajnoki címért?
Grant: Nem tudom. Azt válaszolok, amit akarok, önök pedig azt írják amit akarnak.




 

Olvass többet az angol fociról - kattints ide!

 

 
2008. 04. 17., 23:58 b

 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.